Deszkaváros Csak ma

A kisebbségbe szorult felvidéki magyarság első nagyszerű irodalmi ábrázolása Darkó István Deszkaváros (1938) című regénye. A most szép kivitelben, szómagyarázatokkal, Mezey László Miklós utószavával megjelent mű 1918 tavaszától 1919 tavaszáig ível, a történet helyszíne Véghely, a szlovák és a magyar nyelvterület határán fekvő, vegyes lakosságú városka. A regény hőse Gáth Tamás, a módos építési vállalkozó fia. Apja azt szeretné, ha kimentené magát a frontszolgálat alól, és intézné a város széli barakktábor – ez a címbeli „deszkaváros” – építéséhez szükséges faanyag beszerzését. A tartalékos hadnagy azonban nem akarja magára hagyni katonáit, kimegy velük a frontra. Hazaérve szintén nem hallgat övéire: nem követi őket Magyarországra, hanem néhány sorstársával kiköltözik az immár szomorú jelképpé lett Deszkavárosba. A részletező leírásokban gazdag, a felszín alatti feszültségeket kiválóan érzékeltető mű első fele hiteles rajzot nyújt a felbomlás előtt álló történelmi Magyarország hátországának társadalmáról, valamint a kisebbségbe szorult magyarság lesüllyedt egzisztenciáiról. Széles körben érdemes ajánlani a szlovákiai magyar irodalom korai szakaszának e remeklését.